Elrond, Elrond úr, Elrond mester, a Féltünde Elrond - a legjelentősebb tündeszereplő nevei, alakja mindkét regényben, és a filmekben is megjelenik. A neve "csillagkupolát" jelent.
A legfurcsább talán a féltünde meghatározás, mit is takarhat vajon. Elrond és az öccse, Elros az Elsőkor vége felé született olyan felmenők leszármazottjaiként, akik eldák (tünde) és edánok (ember) házasságából születtek. Ilyen a hosszú évezredek alatt mindössze háromszor, különös érdemből és kegyből jöhetett létre. A valák döntése alapján a féltündék választhattak a tündék és az emberek sorsa között. Elrond a tündeéletet választotta, Elros pedig az emberekét, Númenor első királyaként élt tovább. Amit hányattatott életük elejéről és a Gyűrűtörténetek előtt történtekről tudhatunk, leginkább A szilmarilokban és a Függelékekben találjuk leírva. Pl. hogy gyermekkorukban, amikor a Mandos Átkát viselő és súlyos esküt tett Fëanor fiainak tudomására jutott, hogy a két féltünde gyermek anyjánál van az utolsó szilmaril, mégpedig az, amelyiket Lúthien és Beren ragadott el Morgoth, az első Sötét Nagyúr koronájából, megtámadták Siriont, a lakóhelyüket. Tünde ismét tündét ölt, de Elwingnek sikerült a szilmarillal elmenekülni, és a két gyermek is az erdőben volt épp akkor, nem váltak az öldöklés áldozataivá. Amikor a Fëanor-fiak két maradéka rájuk talált, nem ölték meg őket amint számítani lehetett rá, mert már ők is nagyon megszenvedték az eskü és az átok súlyát.
Elrond később Lindonban élt, Gil-galad nolda nagykirály udvarában, majd az edánok és tündék utolsó szövetségében harcolt Szauron, Morgoth szolgája ellen, ahol Gil-galad ráhagyta a legnagyobb hatalmú tündegyűrűt, a Vilyát.
Szaurontól megszerezve az Egy Gyűrűt, elvitte Isildurt a Tűz Katlanához, hogy elpusztítsák azt, de Isildur nem gondolván arra, hogy valójában mi van a kezében, úgy döntött, megtartja vérdíjként apja és fivére haláláért. Isildur az életével fizetett a tévedéséért.
Elrond megalapította Imladrist, azaz Völgyzugolyt, az Utolsó Meghitt Otthont a Tengertől Keletre, amely menedéket adott hosszú időn keresztül a megfáradt tündéknek.
Feleségül vette Celebríant, Galadriel és Celeborn lányát, két ikerfia született, Elrohir és Elladan, majd később egy lánya Arwen, akinek szépségében Lúthien megtestesülését látták.
Udvarában nevelkedtek a dúnadanok vezetői, köztük Aragorn, aki különösen fontos személy volt számára, hiszen testvére Elros késői leszármazottja volt.
Tagja volt a Fehér Tanácsnak, csapatokkal és tanáccsal segítette az ellenség elleni harcot. Őrizte a koronázási ékszereket a király eljöveteléig, Barahír gyűrűjét, az Annúminasi jogart és a törött Narsil darabjait.
Újrakovácsoltatta a pengét, és rábeszélte Aragornt, hogy vállalja sorsát.
Arwent kezdetben megpróbálta meggyőzni, hogy a többi eldával hajózzon Nyugatra, mert Középföldén csak az elmúlás vár rá, de a lánya Aragorn iránti szerelmében másképpen döntött.
A Gonosz feletti győzelem és a királlyá koronázás után, amelyeket egybekelésük feltételéül szabott, áldását adta az utolsó elda-edan frigyhez.
Számára e döntés nagy szomorúságot jelentett, hiszen mindhárom gyermeke, az ikrek és Arwen is az emberi életet választották.
A Gyűrűháborúk után az Egy Gyűrű pusztulásával a tündegyűrűk is elvesztették erejüket, a megfáradt eldák számára kifakult, megszürkült a világ. Utolsóként a három Gyűrűhordozó, köztük Elrond is, útra kelt Mithlondból Halhatatlanföldre.
Hugo Weaving Nigériában született ausztrál színész, mivel édesapja foglalkozása miatt sokat utaztak. 1989 óta filmez rendszeresen. Igen változatos karaktereket alakít minden műfajban, és minden szerepében professzionális teljesítményt nyújt. Kiváló színész. Ki ne emlékeznék a Mátrix Smith ügynökére, vagy Mitzire a Priscilla, a sivatag királynőjében alakított transzvesztita pucckirálynőre.
Sugárzó intellektusú művész.
Hugo Weaving filmográfiája
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése